Néked énekelni

Mennyei otthon - a legszebb álom:

hol a fény maga Krisztus, s kitágul világom.

Csodaszép, felém áradó üzenet,

Uram, áldom a Te szent nevedet.

E földi létben Te vagy oltalom,

s Rád bízom összes gondolatom.

Előtted most is nyitva áll szívem,

s széppé formálod keserűségem.

Dicséret, hála lelkemből fakad,

Te formálod meg az áldó szavakat.

Szeretnék, mint gyermek, énekelni néked,

s legyen szeretet és szentség ez az ének.

A Teremtőhöz
(A Föld napjára)

Nyújtsd a kezed felém, Atyám,
mikor hívogat a mélység,
csak Te légy a menedékem,
és eloszlik a sötétség.
Egy picike harmatcseppben
megcsillan a fényed,
a legkisebb fűszálban is
ott rejtőzik lényed.
Te alkottad meg a Földet,
álmodtad ily szépnek,
és mi mégis pusztítjuk azt
s elfelejtünk téged.
Bezárjuk előtted szívünk,
oly sokszor vétkezünk,
Te mégis hosszan tűrsz értünk,
s kegyelmedből létezünk.
Add Uram, ki még nem ismer,
fogadjon szívébe,
irgalmad találja meg őt,
s töltse be szent béke. 

Mégis

Ólomsúlyú ég alatt

kinyílott a rózsa,

harmatcseppel szemeimen

csokrot szedek róla.

Örömöm az égbe száll,

hálát dobban lelkem,

Istenem köszönöm,

hogy tartasz tenyeredben.

Pedig hányszor bántott

gyarló, tékozló fiad,

de csodás nagy szereteted

soha el nem apad.

Megsimogatsz lágyan

hűsítő szellővel,

elküldöd a lelked titkát

tündöklő fényeddel.

Mosolyom égbe száll,

hálát dobban lelkem,

Istenem köszönöm,

hogy mégis szeretsz engem... 

Új irány

Miért lenne okom panaszra?

Ami kell, Isten naponként megadja.

Igéje biztat, kegyelme vár,

Szent fia ma is közöttünk jár.

Határozott léptekkel előttünk halad,

életünknek új irányt mutat.

Bűnterhed neki ha átadod,

Megújult szíveddel áldhatod.

Országának kapuja nyitva áll,

belőle érkezik reménysugár.

Hű oltalma árad feléd,

ragadd meg kinyújtott kezét.

Szent tűzzel

Az első szeretet tüze

bizony nem lobog úgy,

mint egykoron.

Rakódott rá egyre-másra

langymeleg hit, s fájdalom.

Kis parázs,

mely úgy hiányzik,

s betöltődne az az űr,

mely minden félelmet

és gyávaságot is legyűr.

Csak az a tűz, mely egykor

lobogott olyan fényesen,

azt szítsd fel újra,

kapjon lángra,

törpüljön el a félelem.

Uram, törd le

a magam köré emelt falakat,

ne lássam óriásnak azt,

mi csöppnyi kis feladat.

Hadd legyek alázatos gyermek,

erős csíra a magvetőnek,

ki termővé növekedve

ajánlja lelkét a Teremtőnek.

Hozzád vezet...
Mint ordító oroszlán, szerte jár,
de rajtam megtört a hatalma.
Megkísért, romba dönteni vágyik,
de véd Jézusom erős karja.
Szívemben nem a gonosz már az úr,
Élet született kínból, árnyból...
Ingyen kegyelmed Uram, köszönöm,
bennem élsz, felálltam a sárból.
Érezlek, szólsz hozzám, fogod kezem,
gyógyítóm vagy és menedékem.
A golgotai kereszten át
hozzád vezet a léptem. 

Veled

Úr Jézus, Te vagy az út,

az igazság és az élet.

Nevelj, vezess, szorítsd kezem,

s formáljon át a Te szent véred.

Ha elbukom is, újra felemelsz,

Te vagy az, aki ezt ígérted.

Benned bízva kinyílt szívem,

s új életem Te vezérled.

Nélküled a több is kevés,

de Veled a kevés is elég.

Az Atyához csak teáltalad

vezet út.

Törj össze minden "aranyborjút"!

A földre jöttél Jézus,

otthagyva mennyet és hatalmat,

hogy megszülessél bennünk,

s megnyerhesd diadalmad.

A bűn fölött győzelmet szereztél,

s nekünk adtad a hitet,

Te vagy az út, az igazság és az élet,

s letörlöd könnyeinket.

Arra tekintesz, ki szegény, árva,

ki beszéded rettegi.

S megragadjuk ígéreted,

kezed az Élet kenyerét megszegi.

Feltámadtál, s mennybe szálltál,

de mégsem hagytál egyedül.

Hozzánk küldted a Pártfogót,

s lelkünk a tiéddel egyesül.

Úr Jézus, tiéd az áldás,

hála, dicséret és hatalom.

S hogy te bennünk növekedjél,

lészen ez végső jutalom...

Uram, terveid még nem tudhatom,
de együtt haladsz velem a keskeny úton.
Összetört álmaim elengedem,
de Te ne engedd el soha kezem!

Megfáradt lelkemnek erőd adod,
kegyelmeddel véd erős karod.
Terheim átveszi őrangyalom,
s körülfon védőn az irgalom.

Szolgáljátok az Urat félelemmel,

s reszketésetek örömmé változik.

Csókoljátok a Fiút, hogy el ne vesszetek,

s irgalma tőletek el nem távozik.

Haragja hamar felgerjed,

de az Ő szeretete a legnagyobb.

Lángra gyúl az övéiért

és kegyelme felénk felragyog.

Aki tanácskozik az Úr és felkentje ellen,

jövője csak a kárhozat.

Nem ismerik még Felséges

Úr Jézusunk, haragodat.

Szaggassuk le bilincseiket,

és dobjuk le köteleiket,

s az Úr felemeli azokat

akik megnyitják neki szívüket.

Uram, Te megáldod az igazat,

mint pajzzsal, körülveszed őt.

Örülnek, akik bíznak benned,

s felemeled az esendőt.

Oltalmuk vagy mindörökké,

s nem kárhoztatod a Te fiadért,

megtisztítod vétkeik sokaságából,

kik fohászkodnak vigaszért.

Jó reggel hallgasd meg szómat,

készülök hozzád és vigyázok.

Nem gyönyörködsz hamisságban,

nyújtod kezed, amikor hibázok.

Nem lakhatik Tenálad gonosz,

szemeid előtt kevélyek nem állhatnak.

Gyűlölöd a bűnt és vétket,

de a megtérő bűnösök szívedben lakhatnak.

Kegyelmed sokaságából

a házadba mehetek,

leborulok szent templomodban,

s nálad örök lakhelyet vehetek.

Álnoksággal vajúdik a gonosz,

hamisságot fogan és hazugságot szül.

Visszafordul fejére amit elkövetett,

nem maradhat büntetlenül.

Halálos eszközöket fordít rá az Úr,

megtüzesíti nyilait.

Igaz bíró Isten, pajzsom Ő,

aki minden nap értem hadakozik.

Dicsérem az Urat igazsága szerint,

énekelek az Ő szent nevének.

Megítéli a népeket,

Ő vizsgálja a szíveket és veséket.

Népek gyülekezete veszi Őt körül,

s felettük visszatér a magasságba.

Ha meg nem tér a gonosz,

visszahull rájuk az Úr csapása.

Kérlek, szűnjék meg az álnokok rosszasága,

ítéld meg őket hamisságuk szerint.

Erősítsd meg az igazat;

aki a Megváltóra tekint.

Az egész világmindenség a Te teremtményed,

s benne az ember, hogy imádjon téged.

Az egek, a Hold és a csillagok a Te kezed munkái,

s a Biblia: üzeneted; szentjeid krónikái.

Szívünkbe írtad, hogy nem maradtunk egyedül,

s lelkünk, ha hozzád kiáltunk, a tiéddel egyesül.

Mindenik fiadat egyformán szereted.

S vajon kölcsönös veled ez a szeretet?

Gyarló, bűnös fiaid nem vesznek észre téged,

nem értik, miért vállaltad küldetésed.

Önmagukban bíznak, s a szívük kőkemény.

Vajon van számukra is egy csöppnyi kis remény?

Talán a veszedelemben még gondolnak rád,

de hála helyett szaporítják bűneik sorát.

Így hozom eléd most a hitetleneket,

hogy megérezzék: mindent betölt szereteted.

Könyörülj rajtuk, hisz nélküled üres a "világ",

s szállnak feléd gyermekeid lelkéből az imák.

S ha egy tékozló fiú hozzád hazamegy,

ünnepli őt egy egész angyalsereg.